A Zsitvay kilátó kicsiny várként emelkedik a bobpálya fölött. Emeletein belül kiállítások várják a nézelődőket, kívül elénk tárul, hogyan kunkorodik Duna a Börzsöny körül, a fellegvár, a hegyek, mezők, városok, a Dunakanyar minden szépsége. Nagyon szép a táj.

Azt is hozzá kell tenni, hogy az kilátó új bérlői? tulajdonosai? Példaértékűen rendben tartják és a Parkerdő is hozzátette amit lehetett. Aki bírja hosszan kanyargó csigalépcsőket, fent a helye a legfelső szinten! Útközben az Y elágazásnál meg lehet tekinteni azokat a facsemetéket, melyeket ültettünk. A növekedés nem az erősségük. Gondoltuk szép kis fasor lesz ott.

Egyébként is fasor-mániás vagyok.

Legutóbb igen sok fasort megtekintettünk Ő vele.

Megnéztük gróf Széchenyi Antal és Barkóczy Zsuzsanna által telepített nagycenki hársfasort és onnan a zárva tartó meseszép kastélyt. Kívűlről.

A fertődi őszi ködbe vesző, vadgesztenye fasort. A kastélyba egyetlen egy alkalommal sem sikerült ezidáig bejutnunk.

Ha már fák és azok sorban:

Egyik nagy kedvencem Balatonfüred  parti sétányának fái, melyek mindegyikét egy-egy híres ember ültette.

Például Tagore, a világhírű hindu költő, akinek a szerelem volt az egyik kedvenc témája. Ki tudja hogyhogy de Balatonfüreden gyógyítatta szívbaját és felépülésének örömére egy hársfát ültetett el a parkban. A fa egy emlékversét őrzi.

Aztán egy másik költő, a Nobel-díjas Salvatore Quasimodo is ültetett egyet, melyen az ő emléksorai találhatóak. Ezt követően Indira Gandhinak is van egy fája, no meg a szovjet-magyar barátságnak. De nem szeretném kihagyni a Nobel-díjas Dr.Wigner Jenőt, Dr. Farkas Bertalant sem. Fasorral el vagyunk látva szerencsére.

Tehát voltak gyenge próbálkozásaink a fasorra Visegrádon. Viszont ha már fák, akkor arborétum. A nagyközönség előtt nincs nyitva, be kell jelentkezni, de megéri. Páratlan szépségű! Majd legközelebb írok erről is, de most mennem kell aludni, mert holnap nem lesz erről felkelni és megmászni a Fekete-hegyet.