Egy kis időutazás azokba az évekbe amikor a Lepencei strandot még nem rombolták le és lett áldozata a szokásos vállalkozói pénzmosodának. Wellness és fürdő-forradalom ide vagy oda, azt gondolom, hogy a Lepencei strandot pont a retro hangulata miatt szerettük. Meg a teraszos elrendezésű termálmedencékért, és a medencékből kikönyökölve elénk táruló pazar panorámáért. Meg a félköríves vasbeton designelemekért, amelyek szó se róla rondák, de olyan szerethetően csúnyák.
Nem változott itt az évtizedek során szinte semmi, az apró fejlesztések csak úgy finoman, módjával történtek. Ettől aztán olyan otthonos is volt, mint mikor az ember a szülői, nagyszülői házba tér vissza: az ismerős környezetben egyszerre vannak jelen a 25, a 15 és az öt évvel korábbi emlékek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.